Saját recept!!! Mindenki döntse el,hogy mennyire illik bele az esetleges Káposztaleves diétájába. Aki szereti a pardicsomos káposztát,annak ez is ízleni,fog!
Arányokka bajban leszek,nagyon rosszul saccolok.
Hozzávalók:
- fél kisseb fej fehérkáposzta
- 2 vöröshagyma
- 2 sárgarépa
- kevés paradicsom püré
- fűszerek: só,bors,vegeta/húsleveskocka,petrezselyemzöld,köménymag,
- 1-2 gerezd fokhagyma
Elkészítés:
A vöröshagymát nem túl apróra felkockáztam,és minimális olíva olajon kevés vízzel megfonnyasztom.A felszeletelt káposztát és karikázott répát hozzá adom,a fokhagyma is belemegy szépen, vizet öntök rá,hogy ellepje.Ízlés szerint fűszerezzhetjük,akár az általam felsorolt fűszerekkel,akár saját ízlés szerint.Túl sok borsot ne igényel,mert magában is van egy karakteres aromája,és szerintem túl sok sót sem!! Én az utolsó "rottyantás előtt adtam hozzá némi paradicsomot,éppen csak hogy érződjön az íze.
Idő: 30perc
Elkészítés: Könnyű
Típus: Leves
Tovább »
Száz gramm nyers paprikában 70-250 mg C-vitamin-tartalom van, a fajtától függően. A zöld színű fajták általában több C-vitamint tartalmaznak, mint a világossárga és a fehér termésszínű fajták.Az apróbb bogyójú fajtákban szintén több C-vitamin van, mint a húsos, nagy bogyójúakban. Ezen kívül a paprikában megtalálhatók az A-vitamin provitaminjai, az alfa- és béta-karotin, valamint a kriptoxantin. P-vitamint is tartalmaz. Csípősségét a kapszaicin nevű alkaloid okozza. A paprika színét adó festékek kémiai összetételük alapján a karotinoidokhoz tartoznak. Ezek közül jellemző, vagy fő színanyagok a kapszantin, kapszorubin, provitamin hatású színanyagok: kriptoxantin, béta-karotin, egyéb színanyagok: zeaxantin, lutein. A paprika tartalmaz még illóolajat, 3-5 százaléknyi szénhidrátot, 1,2 százaléknyi fehérjét, 0,3 százaléknyi lipidet is.
Étvágygerjesztő, izzasztó, vizelethajtó szerként tartja számon a gyógynövénytár.
Tartalmaz kalciumot, foszfort, vasat, káliumot,B1-,B2-vitamint. C-vitamint (128mg/100g) és A vitamint (420mg/100g) kimagasló mennyiségben.
A friss zöldpaprika fogyasztása szünteti a foghúsvérzést, fogínysorvadást. Ezen kívül csökkenti a krónikus fáradtságot, kimerültséget. Késlelteti a mozgásszervi betegségek kifejlődését, a csontok, ízületek kopását. Már elődeink is megfigyelték, hogy aki sok paprikát fogyaszt, egészségesebb az átlagembernél, szívósabb, hosszabb életű és temperamentumosabb. Hatóanyagai felmelegítik a vért, élénkítik az anyagcserét. Trombózisgátló hatása van és megelőzhető általa az érelmeszesedés. Ezen hatásait a kötőszövetek stabilizálásán keresztül éri el, ugyanis a kötőszöveti rostok közötti keresztkötések kialakításához a C-vitamin nélkülözhetetlen.
A világszerte közkedvelt fűszerpaprika-őrlemény legfontosabb tulajdonsága karotin tartalma: hozzávetőlegesen 100 g őrleményben mintegy 500 mg van. (A magvakban elhelyezkedő zsíros olajok konzerválják az őrleményt.)
Jótékony tulajdonságait már a kozmetikai ipar is felfedezte. Vérbőség-, keringési és anyagcsere-fokozó, regeneráló, kötőszövet-erősítő és tisztító hatása van. Éppen ezért kiválóan alkalmazzák keringési problémák okozta bőr panaszokra, mint például narancsbőr kezelésére, stria halványítására; fáradt, elöregedett vagy egyszerűen csak sápadt, rossz vérkeringésű bőr felpezsdítésére.
Hogy miért nem csillapodik az égető érzés, amikor az erős paprikára vizet iszunk? Nos, a kapszaicin egy igen stabil vegyület, ami vízben nem oldódik, így aztán nem tudja semlegesíteni a csípős érzést, legfeljebb a szomjunkat oltja a víz, enyhülést nem hoz.
Egy másik érdekesség, ami a kapszaicinhez kapcsolódik az, hogy a csípős ízt valójában nem az ízlelő bimbóink segítségével érezzük! A kapszaicin ugyanis a hőingereket közvetítő idegvégződéseket ingerli, így alakul ki a csípős íz a szánkban.
Tovább »
A sóska minden része fogyasztható, illetve szárítás, porítás után gyógyászati célokra hasznosítható.
Összehúzó, hűsítő, vizelethajtó hatású. Régebben a levét skorbutban szenvedő és lázas betegeknek adták. A gyökeréből készült főzetet sárgaság, vesekő gyógyítására, vérzések csillapítására, bőrbetegségekre, valamint elmozdult csontok helyreillesztésekor a kötésben használták. Táplálkozástani értékét elsősorban kiemelkedő C-vitamin és vastartalma jelenti.
A sóska sok ásványi sót, meszet, oxálsavat, foszfort és vasat tartalmaz, de flavonoidok, C-vitamin, antranoidok és cserzőanyagok is fellelhetők benne.
Magas gyümölcssav-tartalmának köszönhetően frissítő, élénkítő hatású. Van, ahol fűszernövényként tartják számon.
A mezei sóskának ismert vizelethajtó, nyálkaoldó tulajdonsága, továbbá növeli a szervezet fertőzésekkel szembeni védekező-képességét, így kiváló immunerősítő tulajdonságú. A népi gyógyászatban vértisztító szerként alkalmazzák.
Tovább »
Másnéven: Paraj
Jól emészthető, kalóriában szegény, ellenben vitaminokban antioxidánsokban gazdag. A spenót ásványianyag (pl. szelén, magnézium és a króm), folsav, B- és K-vitamin összetétele kiemelkedő. Tartalmaz vasat is.Az egyik legmagasabb K-vitamin tartalmú zöldségünk. A K-vitamin amellett, hogy a véralvadás egyik fontos szabályozója, támogatja a máj méregtelenítő funkcióját, sőt a csontok felépítéséhez is szüksége van rá szervezetünknek. A spenótot sokan azért fogyasztják, mert a gyomor-működést serkenti. A spenót sok luteint, természetes karotinoidot tartalmaz, de gazdag flavonoidokban, karotinoidokban, klorofillban és folsavban is.
A tápértéke mellett sok oxálsavat is tartalmaz, amely vesekőképződésre hajlamos vegyület, de ismeretes emésztésserkentő és vastagbéltisztító hatása is. Az oxálsav tartalmának köszönhető elősegíti a bélmozgást és ezáltal nagymértékben befolyásolja az emésztés gyorsaságát. Az oxálsav a növényi és állati szövetekben természetesen előforduló, emésztést serkentő és vastagbéltisztító hatású vegyület. Gondot az okoz, amikor hő hatására (ásványi anyagokkal) kristályosodik. Ez az arra hajlamos emberekben vese-, illetve hólyagkő képződéshez vezethet. Az oxálsav gátolhatja a vas, illetve más ásványi anyagok felszívódását. A nyers spenót oxálsav tartalma viszont gátolja a kőlerakódást.
A spenót kiváló antioxidáns, bioaktív összetevői erősítik az immunrendszert. Szabályozza a vérnyomást.Magas antioxidáns-tartalma és immunerősítő hatása véd egyes daganatos, illetve szív- és érrendszeri betegségekkel szemben.
Vitamintartalma serkenti a szénhidrátok, fehérjék és zsírok emésztését.
Nyugtatja az idegrendszert. Karotin, lutein és zeaxantin tartalma fontos egyes szembetegségek kivédésében. Lúgosító, antibakteriális és gombaölő hatású.
Táplálkozási szakemberek a nyers spenótlé fogyasztását javasolják a felsorolt előnyökön kívül hiperaktivitás mérséklésére, vércukorszint-szabályozásra, vastagbél-tisztításra, fáradtság ellen.
Tovább »
"A hagyma olyan értékes, mint egy egész patika!" Paracelsus
Ki gondolná, hogy a hagyma ennyi értékes vitamint és ásványi anyagot tartalmaz? A vöröshagymában megtalálható: a kalcium, foszfor, kálium, nátrium, magnézium, vas, réz, cink mellett még B1, B2, B3, B5, B6, és C- vitamin valamint folsav és biotin is. A hagyma kvercetin, antioxidáns tartalma kedvezően befolyásolja a szervezetben zajló biokémiai folyamatokat. Táplálkozási értékét leginkább magas energiaértéke, jelentős fehérje, rostanyagai, C-vitamin tartalma adja. Talán még kevesebben tudják, hogy a hagyma számos betegségre, problémára kiváló orvosság!
Baktériumölő, javítja az emésztést, hatásos a felső légúti megbetegedésekkel szemben, epehajtó, jól alkalmazható magas vérnyomás és érelmeszesedés ellen. Csökkenti az emésztőrendszeri fekély veszélyét, a vérlemezkék képződését, így segít megelőzni a szívinfarktus, az agyvérzés kialakulását. A legújabb kutatási eredmények alapján a csontritkulás kialakulását is gátolja.
Fogyasztása csökkentheti a koleszterinszintet. Bélféregűzésre, vizelethajtásra, étvágygerjesztésre, illetve vércukor csökkentésére is használják. Meghűlésre, köhögés enyhítésére, darázscsípések gyógyítására is bátran alkalmazható.
Gyulladásgátló hatásának köszönhetően lelohasztja a rovarcsípések helyét. A félbevágott hagymát helyezzük a megmart testrészre, 10 percig hagyjuk rajta. Segítségével megszüntethető a fájdalom és a viszketés.
Rákmegelőző hatású a hagyma. A különböző hagymafajták rákmegelőző hatása már az aromájukról megállapítható: az erősen csípős ízű és orrfacsaró szagú hagymák különösen jó védelmet nyújtanak bél- és májrák kialakulásával szemben - derítették ki a Cornell egyetem (New York állam) élelmiszer vegyészei. Megállapították, hogy minél csípősebb a hagyma, annál magasabb fokú az antioxidatív és rákellenes hatása. /vitaminsziget.com-ról/
A póréhagymáról
Sok A-, B-, C- és E-vitamint, valamint ritka ásványi anyagokat, pl. vasat,káliumot,kalciumot,cinket, mangánt és szelént tartalmaz. Magas élelmi rosttartalma és illóolaja az allicin, serkenti a gyomor és bélműködést, valamint a máj és epehólyag működését.
A póréhagyma bizonyítottan gátolja a rothadást előidéző baktériumok és gombák szaporodását a belekben, ezért a természetes gyógymódok gyakorlói általános bélgyógyászati szerként alkalmazzák.
Hígítja a vért, ezáltal tehermentesíti a vénákat, ugyanakkor csökkenti a vérzsír- és koleszterinszintet. A tejben főtt póréhagymát vese és hólyaggyulladás kezelésére ajánlják. A zúzott póréleveleket pedig köszvény és lumbágó gyógyítására, borogatás, pakolás formájában alkalmazzák./harmonetről/
A metélőhagymáról
(Snidling) Nagyon jó kalcium forrás,úgy tartják,hogy erősíti a körmöket és a fogaink állapotán is javíthat.(Kizárólag a frissen szedett snidling hagyma!)Tapasztalatok alapján jó hatással van az általános egészségünkre is.Magas a C-vitamin és az illóolaj tatalma.
Tovább »
Fekete, vörös, bíborszínű variációja, valamint fehér hosszúkás változata, a jégcsapretek, földrészünk egyik legkedveltebb zöldsége és értékes gyógynövénye. Tápértéke jelentős C-vitamin-tartalmában (100 grammban 20-50 mg van) rejlik, erősíti az ellenálló képességet, valamint a bőr, a csontozat, a fogak és a fogíny egészségében is szerepet játszik.Ezenkívül jelentős A- és B-vitamint, káliumot, foszfort és sok más nyomelemet is tartalmaz. Mustárolaj-glikozidjai antibakteriális és gombaölő hatásúak, így kiválóan alkalmas a megfázás és cseppfertőzések megelőzésére. Ha valaki túl gyakran emelgette a söröskorsót, a retek támogatta a máj méregtelenítő munkáját, hiszen serkenti a májfunkciókat, de legfőképp az epekiválasztást.
Az ásványi agyag összetétele rendkívül előnyös a szervezetnek, mivel káliumban gazdag és nátriumban szegény. A kálium-nátrium arány fontos a keringési betegségek kialakulásában. A magas vérnyomás egyik oka e két ásványi anyag arányának megváltozása (a káliumé csökken, a nátriumé megnő). A retek káliumtartalma - ha nem sózzuk meg nagyon - biztosítja a megfelelő arány helyreállítását.
Fogyókúráknál is előnyös, mivel magas a rost- és alacsony az energiatartalma (100 grammban csak 15 kcal).
A fekete retek (Raphanus/sativus/nigra) külső bőrét ne hámozzuk meg, mert sok értékes hatóanyag van benne. Vizelethajtó, májtisztító, ennél fogva gyomorra, hólyagra kitűnő hatással van. Korábban minden anya ismerte a köhögés elleni házi szert, melyet úgy készített, hogy egy nagy fekete retek közepét kivájta és az üreget cukorral töltötte meg. A retek nedvet eresztett, s ezt köhögés, rekedtség, szamárköhögés ellen kávéskanalanként naponta többször adagolták.
A népi orvoslás a retket ajánlja reuma, ízületi gyulladások és köszvény esetére, valamint a tavasszal kialakult virágpor-allergiák tüneteire. Egy régi mondás a retek fogyasztását így ajánlja: "reggel méreg, délben étek, este orvosság" /Házipatika.com-ról/
A "reggel méreg, délben étek, este orvosság" mondás nem szó szerint értelmezendő, inkább csak némi elővigyázatosságra, mértékletességre int. Egyébként is ez a népi bölcsesség elsősorban a nehezebben emészthető, nagyobb illóolaj tartalmú fekete retekre vonatkozik, de annak fogyasztását sem a napszakok szerint érdemes korlátozni, hanem inkább csak az egyéni érzékenységre érdemes figyelni. A "reggel méreg" kitétel annyiban igaz, hogy éhgyomorra nem jó retekfélét enni: szakértők legalább egy szelet kenyeret ajánlanak mellé, különösen az érzékeny gyomrúak számára.
Tovább »
A fokhagyma nemcsak a magyar népi gyógyászatban közkedvelt gyógynövény, mintegy ötezer éve ismerjük és használjuk gyógyító céllal különféle betegségekre. Már az ókori egyiptomi és görög orvoslás is használta a fokhagymával készült recepteket torokfájás, emésztési panaszok és női bajok ellen, valamint általános erősítőként.
A fokhagymának jelentős a jód-, cink-, kén- és foszfortartalma, sok B1- és B2-vitamint tartalmaz, valamint gazdag baktérium- és csíraölő összetevőkben.
Általános baktérium-, vírus-, és gombaölő csodaszer
A népgyógyászat elsősorban meghűléses megbetegedések, illetve asztma, köhögés, hörghurut kiváló orvosságaként tartja számon, mert a légutakat erőteljesen fertőtleníti és nyálkaoldó hatású. A fokhagyma valóban kiváló baktérium-, vírus- és gombaölő növény, de nemcsak a légúti megbetegedések ellen, hanem bőr-, hüvelygombásodás, illetve emésztőrendszeri fertőzések esetén is igen hatékony. Csillapítja a puffadást, a bélgörcsöket és a székrekedést is.
Ha visszatérő gombás tüneteinket próbáljuk megszüntetni, antibiotikumos vagy egyéb kezeléssel, együnk minél több friss, nyers fokhagymát is. Ugyanez javasolt, ha nem tudunk lemondani a dohányzásról, de szeretnénk ellensúlyozni a cigaretta káros hatásait.
Akkor is érdemes naponta fogyasztani az immunrendszer erősítésére, ha egészségesek vagyunk. Ha az aznapi étrendünkbe nem tudjuk beiktatni, egy kis joghurttal keverjük el. A joghurt segít a normális bélflóra visszaállításában és az emésztőszervek regenerálásában. (Ha nem a gombásodás kiegészítő kezeléseként fogyasztjuk, fogyaszthatjuk mézzel keverve is, éhgyomorra nagyon hatásos.)
Rákmegelőző
A fokhagyma antioxidánsként serkenti az immunrendszert, segítségével megelőzhetjük a rák kialakulását. Azokon a vidékeken, ahol bőségesen és rendszeresen fogyasztanak fokhagymát, a rákos megbetegedések ritkábban fordulnak elő.
A keringési rendszer őre
Közismert a fokhagyma értágító és vérnyomáscsökkentő hatása is, ami különösen a szem, a láb, és az agy szűkült ereiben, tehát az ún. perifériás (a szívtől távol eső) erekben érvényesül. A fokhagyma serkenti a vérkeringést, javítja a szövetek vérellátását, gátolja az érelmeszesedést és a véralvadást, és csökkenti a menstruációs görcsöket. Megnyugtatja a szapora szívverést, a szívizomgörcsökre is jótékony hatással van, és véralvadásgátló hatása révén segít megelőzni a szívinfarktust okozó vérrögök kialakulását. Jó hatású a vénás és visszérbetegségek, valamint aranyérpanaszok esetén is.
Ellenjavallat: gyomorfekélyben vagy bélgyulladásban szenvedőknek egyáltalán nem ajánlott a fokhagyma fogyasztása!
A magyar -illetve a török, görög és francia - konyha kedvelt fűszernövénye a fokhagyma, ezért nincs nehéz dolgunk, ha több fokhagymát szeretnénk beiktatni az étrendünkbe, számos hagyományos recept közül válogathatunk.
Ugyanakkor fontos tudni, hogy a fokhagyma gyógyhatása leginkább nyersen érvényesül, mintegy tíz perccel azután, hogy lereszeltük vagy fokhagymanyomóval összezúztuk. Ilyenkor ugyanis felszabadul a fokhagyma erőteljes aromájáért felelős, allicin nevű kénvegyület, amelyből további gyógyhatású bomlástermékek keletkeznek, ám ezek hő hatására elbomlanak, illetve ki sem alakulnak. Hő hatására nemcsak a sokak által kellemetlennek tartott szag illan el, hanem a természetes antibiotikumként működő értékes hatóanyagok is, tehát élettani szempontból ideális nyersen enni és megbarátkozni a fokhagyma aromájával. /HarmoNet-ről/
Tovább »
Kiemelt táplálkozási értékét nagy (6-12 mg/100 g) karotintartalmának köszönheti. Ez a vegyület az A-vitamin előanyaga, aminek a hiánya különféle szembetegségeket és látási elégtelenséget (farkasvakság) okoz.A gyökér tartalmaz még flavonoidokat és illóolajat is.
Alacsony energiaértéke miatt 218 kJ (52 kcal) szívesen alkalmazzák különféle diétáknál, de fogyasztása ajánlott szív- és keringési betegségekben szenvedőnek is.
Azért is érdemes tudatosan beiktatnunk táplálkozásunkba, mert karotinjai erősítik az immunrendszert, és egyes vizsgálatok szerint a daganatos betegségek megelőzésében is fontos szerepük lehet.A sárgarépa hatóanyagainak köszönhetően részt vesz a szabad gyökök károsító hatásának megakadályozásában is. A sárgarépát főzve fogyasztva több bétakarotinhoz juthatunk, mint nyersen, mivel a vastag sejtfalak miatt a szervezet a nyers sárgarépa bétakarotintartalmának csak negyedét képes hasznosítani. A hőkezelés során azonban károsodnak a sejtfalak, így a szervezet számára a karotin hozzáférhetőbbé válik.
A sárgarépapüré a kisbabák pépes étrendjének fontos részét képezik, mivel jól hat az emésztésre, és megakadályozza a puffadást és a székrekedést.
Lombja - a petrezselyemmel szemben - nem ehető egyesek szerint, ellenben Magyarország egyes részein a szárított leveléből mind a mai napig teát készítenek, amelynek vérnyomáscsökkentő hatást tulajdonítanak.
Régen azt tartották, hogy lehetséges az A-vitamin elővitaminjának a túladagolása, de a legújabb kutatások ezt már nem támasztják alá.
És ím egy nagyon jó kis oldal további infókért a sárgarépáról átfogóan.
Tovább »
Az ehető gombák 90 % vizet, 2-6 % szénhidrátot (nem keményítőt) és csak nagyon kevés zsírt tartalmaznak. Fehérjében azonban korántsem annyira gazdagok, mint gondolnánk. A szárazanyag-tartalomnak 40 %-a protein ugyan, de a nagy víztartalom miatt ez az össztömegnek csak töredéke.Az ehető gombák egyik legfontosabb tápanyaga a fehérje, amelynek összetételét az állati fehérjéhez hasonlíthatjuk, ezért húspótló ételként is számoljunk vele. A fehérjén kívül zsírokat, nagyon fontos ásványi anyagokat, vitaminokat, íz- és zamatanyagokat, étvágygerjesztő glutaminsavakat, antibiotikus anyagokat is tartalmaz. Sok szabad aminosavat is tartalmaznak. A fehérjék és értékes aminosavak mellett jelentős mennyiségű szénhidrátot, vitaminokat (A-, B-, C-,D-vitaminokat) és ásványi elemeket - főleg káliumot és foszfort - tartalmaznak.
A gomba hasznos az elhízás ellen, mert energiaszegény és nagy telítőértékű. Teljes értékű fehérjetartalmával kiválóan kiegészíti növényi eredetű táplálékainkat, ugyanakkor egymagában nem pótolja sem az energiaadó alaptápanyagokat, sem a fehérjeforrásainkat.
A gomba legfőbb szerepe a táplálkozásunkban elsősorban az, hogy az ételek ízletességét fokozza, kiváló ízesítő hatásán kívül a legváltozatosabban elkészíthető zöldségféle.A fogyasztást gátló tényező ugyanakkor a sejtek falának kitintartalma, ami miatt nehezen emészthetők. Ezért ajánlatos a gombákat elkészítéskor minél jobban felaprítani és belőlük egyszerre csak kisebb mennyiséget fogyasztani. A gombák érzékeny emberekben allergiás reakciót is kiválthatnak. Az újabb tudományos vizsgálatok rámutattak különleges fémion-akkumuláló képességükre is. Eszerint bizonyos ásványi elemeket a környezetükben található mennyiségnél jóval nagyobb koncentrációban tartalmaznak. Így pl. kadmiumból, rézből, arzénből vagy higanyból néhány gombában az egészségre káros mennyiség is gyakran előfordulhat. Ezért az Egészségügyi Világszervezet, a WHO ajánlása szerint heti 250 grammos gombafogyasztás bőségesen elegendő. A magas ólomtartalom is egészségkárosító, de előfordulása többnyire csak a szennyezett környezetben termő gombákban jellemző. Ezért fontos, hogy szennyező autóutak vagy ipari üzemek közelében ne szedjünk gombát étkezésre! Az utóbbi években több gombáról bebizonyosodott, hogy gyógyhatású anyagokat tartalmaz. Így bizonyos betegségek előfordulásakor a fogyasztásuk kifejezetten előnyös lehet. A legismertebb gyógyhatású gomba a Japánban termesztett shii-take, amelynek többek között koleszterinszint-csökkentő hatása is van. /K.F.Digitális Tankönyvtárból/ A Ming dinasztia idején "életelixir"-ként ismerték shii-take gombát.
Gyógyhatásukért lapozd fel bátran a Wikipédia Gombák oldalát,rengeteg jó dolgot ír!
Tovább »
További vitaminok bejegyzések a Blogteren
